eotvoslogoEötvös Loránd Tudományegyetem

Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Neveléstudományi Intézet

1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532

 

 

 

 

A kurzus címe: Felsőoktatás-szociológia

A kurzus címe angolul: The sociology of Higher Education

Kurzuskód: PEDM-F16

Kreditértéke: 2

Az oktató neve, elérhetősége Halász Gábor, egyetemi tanár

halaszg@helka.iif.hu

Fogadóóra: kedd 14.00-15.00

 

Szak és szint:

Neveléstudomány MA

Képzési forma: nappali

A kurzus típusa: előadás

 

Előfeltételek; a felvétel sajátos körülményei (pl. nyelvi szintfelmérő)

Az értékelés módja: kollokvium

Kontaktóraszám: 30

Az oktatás nyelve: magyar

Mely szak mintatanterve szerint kötelező? Neveléstudomány MA Felsőoktatás-pedagógia szakirány

Ajánlott félév: 3

 

A tanegységért felelős szervezeti egység neve:

 

ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Neveléstudományi Intézet

Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ

 

Tanév, félév: őszi

 

Sajátos oktatásszervezési körülmények: -

 

A kurzus célja:

 

A kurzus célja az, hogy a hallgatók megismerjék a felsőoktatási rendszerek legfontosabb jellemzőit, a rendszerek belső alkotóelemeit és dinamikáját. Célja továbbá az; hogy betekintést szerezzenek a felsőoktatási rendszerek változásait alakító legfontosabb társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális tényezőkbe, valamint a felsőoktatásnak a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális folyamatokra gyakorolt hatásaiba és képesé váljanak arra, hogy szakmai munkájuk (így különösen felsőoktatási programok tervezése és értékelése) során a felsőoktatás-pedagógiai folyamatokat belehelyezzék a felsőoktatási rendszerek és az e rendszerek alakulását meghatározó társadalmi folyamatok tágabb összefüggésrendszerébe.

 

Tanulás eredmények, kompetenciák:

 

·         Tudás: A hallgató

o   ismerje felsőoktatási rendszer fogalmát, a felsőoktatási rendszerek funkcióit, legfontosabb intézményi jellemezőit, és az e rendszerekben zajló legfontosabb folyamatokat

o   ismerje a felsőoktatás hazai és nemzetközi gyakorlatát befolyásoló legfontosabb gazdasági és társadalmi kihívásokat

o   legyen tájékozott a hazai felsőoktatás intézményi szerkezetének és hallgatói összetételének alakulásáról, ismerje az ezzel kapcsolatos legfontosabb adatokat

·         Képesség: A hallgató

o   képes legyen rendszerben gondolkodni a felsőoktatás problémavilágáról

o   legyen képes értelmezni és kritikusan elemezni a felsőoktatás aktuális nemzetközi és hazai társadalmi, oktatáspolitikai, gazdasági környezetét

o   kritikusan tudjon gondolkodni a felsőoktatással kapcsolatos társadalmi jelenségekről, dinamikus módon, több szempontból tudja elemezni a rendszerekben zajló változásokat

o   hozzá tudjon járulni a hazai és külföldi felsőoktatási rendszerekben zajló változásokról szóló elemzések elkészítéséhez

o   aktívan részt tudjon venni a felsőoktatásról folyó társadalmi dialógusban, legyen képes megérteni mások véleményét és tényeket használva érvelni tudjon a saját véleménye mellett

·         Attitűd: A hallgató

o   elkötelezett legyen a tények iránti tisztelet és a tudományos korrektség iránt

o   legyen nyitott a sajátjától elértő vélemények iránt

o   legyen elkötelezett a társadalmi szolidaritás értéke iránt és rendelkezzen empátiával

o   fontosnak tartsa a minőség, az eredményesség és hatékonyság értékeit

o   munkája során törekedjen önreflexióra

 

A kurzus tartamai, témakörei

 

·      A felsőoktatási rendszer. A felsőoktatási rendszerek funkciói és általános intézményi-szerkezeti jellemzői. A felsőoktatási rendszerek fejlődésének és változásának általános összefüggései

·      Társadalmi-gazdasági összefüggések. A felsőoktatásra ható fontosabb társadalmi és gazdasági folyamatok (különös tekintettel a demográfiai folyamatokra és a társadalmi-gazdasági szerkezet változásaira, valamint a felsőoktatás és a munka világa közötti kapcsolatokra)

·       Nemzetközi folyamatok. A fejlett országok felsőoktatási rendszerei fejlődésének trendjei a hatvanas évektől napjainkig. Az Európai felsőoktatási rendszerek mai változásai (különös tekintettel a Bologna folyamatra)

·      Hazai folyamatok. A hazai felsőoktatás intézményrendszerének és hallgatói összetételének alakulása a kilencvenes évek elejétől napjainkig. A magyar felsőoktatás legfontosabb jellemzői nemzetközi összehasonlításban.

 

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek

 

·         1-2 hallgató minden órán vállalkozik arra, hogy a következő alkalommal a hallott és megvitatott témával kapcsolatban kérdéseket fogalmaz meg. Az órák e kérdések megválaszolásával kezdődnek.

·         A kérdések megválaszolását követően oktatói prezentáció történik, amelyet folyamatosan kérdések szakíthatnak meg, és e kérdésekről vita alakulhat ki

·         Az órák egy részén sor kerülhet egy-egy 15-20 perces hallgatói prezentációra és ennek megvitatására (a prezentáció tárgya egy-egy az egyes hallgatók érdeklődésének megfelelően kiválasztott angol nyelvű felsőoktatás-kutatási tanulmány)

·         Esetenként a hallgatók az ELTE e-learning rendszerének a keretei között írásbeli feladatokat kapnak

 

Követelmények és értékelés:

 

Aktív részvétel az órák legalább 80 %-án.

A csoport egésze számára adott e-learning feladatok esetén ezek teljes körű teljesítése. A kurzus végén kollokvium (előre kiadott tételek alapján).

 

Az értékelés összetevői:

      • Aktív részvétel az órákon (hallgató prezentáció, intelligens kérdések megfogalmazása, aktív részvétel vitákban)
      • Sikeres felelet a kollokviumon

 

Kötelező olvasmányok

 

  • Clark, Burton R. (1986): The Higher Education System. University of California Press. Berkeley and Los Angeles
    • (Magyarul részlet: “A felsőoktatási rendszer” in. Halász GáborLannert Judit (é.n.) Oktatási rendszerek elmélete. Szöveggyűjtemény. OKKER. 92—149. o) elektronikusan elérhető mind a teljes angol, mind a rövid magyar változat
  • Becher, Tony (1988): The disciplinary shaping of the profession. In The Academic Profession: National, Disciplinary, and Institutional Settings, ed. Burton R. Clark. Berkeley: University of California Press. pp. 271-298
    • (Magyarul: “A szakma formálódása tudományágak szerin”. in. Halász GáborLannert Judit (é.n.) Oktatási rendszerek elmélete. Szöveggyűjtemény. OKKER. 150—193. o) elektronikusan elérhető

 

Ajánlott olvasmány/ok

 

  • Forest, James J. F. – Altbach, Philip G. (2006 ): International Handbook of Higher Education. Springer
  • AzEducation: the complete encyclopedia” (szerk: Husén, Torsten; Postlethwaite, T. Neville; Clark, Burton R.; Neave, Guy; Amsterdam, Elsevier Science/Pergamon, 1999) következő szócikkei:
  • Adam, Stephen (2008): Learning Outcomes Current Developments in Europe: Update on the Issues and Applications of Learning Outcomes Associated with the Bologna Process. Bologna Seminar: Learning outcomes based higher education: the Scottish experience. 21 - 22 February 2008, at Heriot-Watt University, Edinburgh, Scotland
  • Galasi Péter – Varga Júlia (2006): Hallgatói létszám és munkaerőpiac. PH Felsőoktatási Kutatóintézet
  • Gumport, Patricia J. (ed.) (2007): Sociology of Higher Education: Contributions and Their Contexts. Baltimore, MD: Johns Hopkins University Press
  • Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
  • Hrubos Ildikó (2006): A 21. század egyeteme. Egy új társadalmi szerződés felé. Educatio 2006/4. pp. 665-681.
  • Kerr, Clark (2001): The uses of the university. Harvard University Press. Cambridge-London.
  • Martin, Ben R. – Etzkowitz, Henry (2000): The origin and evolution of the university species. VEST - Tidskrift for Vetenskaps- och Teknikstudier, Vol. 13, Nos. 3-4, 2000, pp. 9-34.
  • OECD (2008): Education at a Glance (felsőoktatási adatok)
  • OECD (2008) Thematic Review of Tertiary Education. Paris: OECD (magyar fordítás elektronikusan elérhető)
  • Oktatási és Kulturális Minisztérium (2008): Oktatás-statisztikai évkönyv 2007-2008.
  • Readings, Bill (1996) The University in Ruins. Harvard University Press
  • Teichler, Ulrich (2004): Changing Structures of the Higher Education Systems: The Increasing Complexity of Underlying Forces. in: Diversification of Higher Education and the Changing Role of Knowledge and Research Papers presented at the Second Scientific Committee Meeting for Europe and North America. UNESCO Forum Occasional Paper Series. Paper No. 6. pp. 3-16. 2004 (online: http://unesdoc.unesco.org/images/0014/001467/146736e.pdf )